Hogyan leplezzük le a hazugokat szavak nélkül?


Tartalomjegyzék

Add a header to begin generating the table of contents

A hazugságkutatók szerint a hazugság felismerésében a legkevésbé megbízható jelek a szavak, hiszen könnyen betanulhatóak; a gesztusok viszont megbízható támpontként szolgálhatnak, hiszen automatikusan születnek és sokkal nehezebb befolyásolni vagy elrejteni őket.

A nők a hazugság mesterei

A közismert három bölcs majom a csalásgesztusok alapjait szimbolizálják: ha hazugságot mondunk, hallunk, látunk, automatikusan eltakarjuk szánkat, fülünket, szemünket. Gesztusaink ezekre alapulnak, csak sokkal kifinomultabb formában jelentkeznek. Mivel a nők jobban érzékelik az érzelmeket, ezért jobban is tudják manipulálni azokat, tehát jobban hazudnak, mint a férfiak. Bonyolultabb, részletekre kiterjedő hazugságokat tudnak kitalálni és nem érik be annyival, hogy „lekéstem a buszt”, vagy „lemerült a telefonom”.

A leggyakoribb megtévesztő gesztusok

Arcunkon gyakorlatilag bármivel tudjuk hazugság jeleit mutatni, azonban testünk egyéb részeivel is. Amikor hazudunk, gyakran eltakarjuk a szánkat. Így üzen tudat alattink és így próbálja megakadályozni, hogy hamis dolgokat állítsunk. Ha csak néhány ujjunkat vagy összeszorított öklünket tesszük a szánk elé, a jelentés ugyanaz. Ha egy párbeszéd során a beszélő használja ezt a gesztust, akkor feltehetően hazudik, ha pedig a hallgató, akkor az utalhat arra, hogy gyanakszik a hazugságra.

Az orr megérintése vagy többszöri megdörzsölése is utalhat hazugságra. Hazudáskor katekolamin nevű vegyület szabadul fel szervezetünkben, amelytől megduzzad az orrnyálkahártya. Mivel a szándékos hazugság kimondásakor megemelkedik a vérnyomás, ezért kicsit meg is nagyobbodik az orr – innen a Pinocchio-jelenség. A megemelkedett vérnyomás ingerli az orr idegvégződéseit, ettől áll elő a viszketés.

A szem dörzsölése vagy a fül markolászása ismerős lehet a gyerekkorból, akkor azonban még konkrétan eltakartuk szemünket vagy fülünket, ha valamiről nem akartunk tudomást venni. Ez a gesztus az agy azon igyekezete, hogy kirekessze a csalást, a kételyt vagy az undorító látványt, ill. hogy ne kelljen a szemébe nézni annak, akinek az illető hazudik.

A nyakvakarás vagy gallérhúzogatás szintén ellentmondásra utalhat a verbális és nonverbális üzenet között. A hazugság az érzékeny arc- és nyakbőrön csiklandozó, viszkető érzéssel jár, ezért kell megdörzsölni, mivel ekkor is felmegy a vérnyomás.

Számos módja van tehát a hazugság nonverbális kifejeződésének, azonban nagyon fontos mindig az adott körülményekhez képest elemezni a helyzetet, hiszen önmagában egy-egy fent említett gesztus még nem jelent hazugságot. Lehet, hogy valóban csak viszket valamelyik testrészünk. Nem szabad elhamarkodottan ítélkezni.